2013. július 11.

Cora Carmack: Szakítópróba

Ez a könyv is a mostanság nagy népszerűségnek örvendő erotikus műfajnak a terméke, amit én khm… nem mintha prűd lennék, de nem nagyon preferálok. 
(Pláne attól kezdve, hogy az 50 árnyalat és társainak a története ugyanaz – hiszen mind egy Twilight fanfictionből indultak - ami ráadásul egy elferdült képet mutat a nemi egyenlőtlenségről, és ami érdekes módon mégis lekörözte a legnépszerűbb sorozatot, a Harry Pottert az eladási listákon. Igen, látszik, hogy kicsit sem vagyok kiakadva rájuk...*irónia*) 

Mélységes előítéletem ellenére úgy döntöttem, beleolvasok a történetbe, ami végérvényesen eldöntötte, hogy kell nekem ez a könyv. Hogy miért? 

A történetről: Szüzesség. Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be. És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…

Az alaptörténet először is nem szokványos. Adott egy főiskolát végző lány, aki úgy dönt, végre meg szeretne szabadulni szüzeségétől, ezért egy éjszakai bárban próbál szerencsét. Bliss hosszas keresgélés után rátalál egy nagyon helyes brit srácra – aki ráadásul Shakespear-t olvas! – és akit végül fel is visz a lakására. A dologból még se lesz semmi egy nem létező macskára hivatkozva és mivel a baj csőstül jön, kiderül, hogy a helyes pasi, az új tanára a főiskolán. 

Bár a tanár-diák kapcsolat eléggé klisésnek tűnik, de számomra mégis újdonságként hatott. Már csak azért sem, mert én magam soha nem tapasztaltam. (Talán azért, mert csak öreg/kövér hímnemű tanáraim voltak? Talán.) Az „ártatlan lány” szituáció sem újdonság, de mint később kiderült, az erotikus szál teljes mértékben harmadrangú.  A hangsúly ugyanis Bliss szerencsétlenkedésén van, megpróbálva megoldani a kialakult helyzeteket legtöbbször egy hazugsággal, és az előző hazugságot egy másik hazugsággal „jobbá tenni”.

A könyv első felét tehát imádtam, mert rengeteg vicces jelenet volt benne, ráadásul igazán fordulatos volt. Blisst, mint főszereplőt is értékeltem, mert színésznek tanult, ami a regényekben igazán ritka számba megy. Garrick, mint a „helyes pasi” pedig szintén a színész szakmában dolgozott, nem a szokásos gazdag és szexi pasi saját céggel, aki után döglenek a titkárnők. Bliss két legjobb barátja, Kelsey és Cade jól kidolgozott mellékszereplők voltak, csak azt sajnálom, hogy a szerelmi háromszög, mint mindig, nem maradhatott ki. (Szerintem manapság, már nincs is olyan könyv, ahol ne lenne benne…)

Viszont. Attól kezdve, hogy Bliss és Garrick legyőzték azon félelmüket, hogy lebuknak és utat engednek szerelmüknek (fúj, de nyálasan fogalmaztam) attól kezdve valami megváltozott. Bliss szemében Garrick túl tökéletes pasivá vált, a történet ettől már túl romantikus lett és elveszett az a dolog, ami miatt elkezdtem a könyvet. A humor és a fordulatok. Persze az előbbire kitérve, hogy Garricknek egy szem hibája sincs, mert kedves, okos és elképesztően jóképű. Csak annyi a baj ezzel, hogy ilyen csak a könyvekben létezik! 

Ha ezeket a kisebb hibákat nem számítjuk, akkor viszont egy igazán jó nyári olvasmány akadhat a kezünkben… - reménytelen romantikusok előnyben - és ha ez nem lenne még elég, akkor van még két része a könyvnek, ami Kelseyről és Caderől szól. Összegezve, ez a rész annyira meggyőzött, hogy tudjam, kíváncsi vagyok a további részekre. :)

Amit nagyon szerettem benne: A történet eredeti ötletét és a humort.

Ami kívánnivalót hagy maga után: Túl nyálas lett a történet végére és az a rész, amikor egymást ápolják a betegségben… már túl sok lett. 

Kedvenc karakter:

Borító: 5/3 – Igazából nem lenne bajom a borítóval, bár egyértelműen többet mutat, mint a mai átlag erotikus könyvek. De. A pasi a borítón barna hajú, míg a könyvben Garricknek világosan és többször ki van mondva, hogy szőke haja van. Azért ragaszkodjanak már egy kicsit a karakterek külsejéhez…

Pontozás: 5/3.5

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése